Vészjelzést adott a testem!

Ha gyermekkoromra gondolok elsők között jut eszembe a reggeli meleg kakaó, tejberizs, Túró Rudik, mikróban olvasztott nyúlékony sajt, tojás, és máj minden formában. Némi túlzással de ezeken nőttem fel.

Imádtam mindezeket akkor, és kedveskedni akartak a szüleim, így bőven fogyasztottam ezekből az "ételekből". Akkor ezt természetes volt, és egyikünk sem gondolta, hogy a következményei hosszú évek alatt alakulhatnak ki.

Sokat betegeskedtem gyerekként, és borzasztó tűdőgyulladások tarkították az életem, ami hetekig is eltartott megviselve engem, és az egész családot is. 13 évesen pedig robbanásszerűen beköszöntött a laktózérzékenység, amit akkor "letudtunk" laktózmentes készítményekkel.

Abban az időben még csodaszámba ment, ha bármiből volt laktózMENTES készítmény...

Képes voltunk egy órát utazni valahova, majd vissza, hogy megvehessük a 4X drágább laktózmentes tejet, hogy ne kelljen lemondanom a tejberizsről, vagy forró csokiról...

Már akkor jelzett a testem, de nem figyeltem rá. Nem az okát vizsgáltam meg, csak felszínesen kezeltem a problémát. 10 évvel később hatalmas öröm volt, hogy megtaláltam a Laktáz rágótabletta, amivel (látszólag) bátran fogyaszthattam tejtermékeket is, minden (azonnali) testi tünet nélkül.

A legsajtosabb sajtoskiflit választottam a boltban, hetente többször ettem fagyit, túrógombócot, vagy éppen tejfölös tésztát...

Nem tudtam volna elképzelni, hogy valaha ezek az ételek nélkül éljek, önszántamból meg főképp nem. Nincs mit szépíteni szerettem a hasamat már akkor is.

Aztán 25 évesen egyik reggel arra ébredtem, hogy nem kapok rendesen levegőt, viszket a szemem, kapar a torkom, és ahonnan ki tud jönni valami, onnan jött...

Rettentően megijedtem, és azt hittem ott fogok megfulladni a görcsök közepette. Mentőt hívtunk, akik azonnal kórházba szállítottak. De mire beértünk "kikapcsolt" a roham.

Határozottan állítottam, hogy ez egy allergiás roham volt, mintha minden létező csatornán tolná ki a felgyülemlett mérget a szervezetem. Közel 40 perc kínszenvedés után kijött, amit már nem bírt elviselni a testem.

Állították, hogy egy tüdőgyulladásról van szó, de biztos voltam benne, hogy vészjelzőt húzott meg a testem.

Bár az egyik örömforrás számomra az evés, az életemet még jobban szeretem. Így megszületett a döntés:

Elég a felszínes kezelgetésből, az okokat szeretném megszüntetni!

Férjemnek hála eljutottunk Sebestyén Szilvi makrobiotikus táplálkozási szakértőhöz, aki elmesélte, hogy milyen hatásai lehetnek a szervezetre a tejtermékek fogyasztása, hogy a hús mennyire nem női étel, hogy a tojás nem véletlen okoz hasgörcsöt, és egyéb tüneteket nálam sem...

Tőle hallottam először a hajdináról, az eredeti és nem puffasztott kölesről, csicseriborsóról, a csapvízben lévő szennyről, az umeboshi szilváról, és a rizsszirupról is. Emlékszem elmentünk együtt vásárolni Szilvivel, és mikor hazaértünk nagyon éhesen azt sem tudtuk a férjemmel, hogy eszik, vagy isszák azokat az alapanyagokat.

Újra kellett tanulnom a sütést, főzést, és bizony ez nem volt könnyű feladat, főképp a megszokások miatt.

Ahogy korábban említettem, bár az apukám nagyon szeretett, és neki is az egészségem a fő volt, de nem értette, hogy az "erőt adó hús," és "kalciumban gazdag" tejtermékek nélkül, hogyan lehetnék jól?!

A palacsinta volt nálam az egyik favorit, amit kis túlzással bármikor készített nekem, ha szépen megkértem. Nagy lelkesen vágott bele, hogy MENTESEN is csinál nekem, csak mondjam meg miből.

Tapasztalatlan voltam akkor még, így nem a legjobb alapanyagokat mondtam. Rizslisztből iszonyú nehéz a megszokott pikk-pakk dobálós, forgatós palacsintát készíteni. Leragadt, szakadt, ízetlen volt. Veszekedés lett a vége.

Számos rossz, sikertelen élményem volt nekem is az átállás sorás, de úgy éreztem, hogy ki szeretnék tartani, mert élni szeretnék, és a testemet olyannal táplálni, ami segíti, és nem árt neki.

Most 8 évvel később a vészjelző roham után, hálás vagyok, hogy nem nyomtam el tovább a jelzéseket, mert márföldekkel jobban vagyok, és még életemben nem volt ilyen jó a vérképem, mint amióta növényi alapon táplálkozom, és azt is tudatosággal.

De ez már egy következő téma, mert bizony azért mert valami növényi alapú még lehet olyan mű, hogy azt sem köszöni meg a test. Főképp a feldolgozott előre elkészített különböző pótló készítmények esetében.

Nagy boldogság, hogy a Mosolyka Flow-nál már kaphatóak olyan lisztkeverékek, amivel mérföldekkel könnyebb, és sikerélménnyel teli a váltás. A MENTES (tej, tojás, glutén) Palacsinta és gofri lisztkeverékünkkel még a szkeptikus családot is könnyebb elvarázsolni.


Folytatás a MENTES konyhám 50 árnyalata heti díjmentes sorozatban.

var uniqueId = 2424171645206811,listId = 124056,formId = 242417,iwidth=705,mmDomain='salesautopilot.s3.amazonaws.com',secondMMDomain='level.mosolykaflow.hu',spancont=false,secure=('https:' == document.location.protocol)?true:false;

Szia, Mosolyka vagyok!

A sütés-főzés felér nekem 2 tábla csoki boldogságával. Vendéglátós családba születtem, így a MENTES étkezésre váltás nehéz volt a megszokások, elvárások miatt, de ma is jó döntésnek tartom.

A sikertelenségek után, ma már kitapasztaltam, hogyan lehet finomakat enni. Lemondások helyett felszabadulásnak érzem.

Örömmel mesélek, mert bárcsak hamarabb tudtam volna néhány dolgot.

2020-ban megszületett a szererelemvállalkozásom férjem bátorítására:

Mosolyka Flow - Vegan food & drink, ahol olyan finomságok várnak, amik segítettek, hogy beleszeressek a növényi alapú ételekbe.